A vastagbélrák kezelésére jelenleg kétféle célzott kezelési módszer is az orvosok rendelkezésére áll. Az egyik esetben az EGFR nevű fehérje működését, a másik esetben a daganatos erek képződését gátolják a gyógyszerek. Az EGFR-gátló kezelést csak annak a betegenk érdemes adni, aki várhatóan reagál rá, ellenkező esetben eredényesebb kezelés biztosítható az érképződésgátlással, sőt a hagyományos kemoterápiával is. Az intézetünkben kifejlesztett vizsgálati panel segítségével az EGFR-gátlás hatékonysága nagy pontossággal előrejelezhető.

Az áttétes, előrehaladott vastagbéldaganatokat kétféle módon is lehet kezelni a kemoterápia mellett, attól függően, hogy milyenek a tumor szövettani tulajdonságai. Ha a daganatsejtek felszínén megtalálható az EGFR nevű fehérje, akkor EGFR-gátló kezelésre nyílik lehetőség (az EGFR-t hordozó vastagbéldaganatokat EGFR-pozitívnak nevezzük). Ebben az esetben azonban molekuláris diagnosztikai vizsgálatra is szükség van, hiszen egy másik fehérje, a KRAS hibája meghiúsíthatja a kezelés sikerét.

A KRAS mutáció molekuláris diagnosztikai vizsgálata: alkalmazhatóak-e az EGFR-gátló gyógyszerek?

Ahogy fentebb említettük, ha az EGFR gátlásával szeretnénk kezelni a daganatot, a kezelés megkezdése előtt molekuláris diagnosztikai vizsgálatra lesz szükség.

A célzott kezelés itt kétféle EGFR-gátló monoklonális antitesttel végezhető. Az EGFR-pozitív vastagbéltumoroknál a daganat növekedése és túlélése az EGFR receptortól függ, a fehérje gátlása ezért a daganatsejtek pusztulását okozza. Az EGFR-receptor fokozott jelenléte a vastagbélrákok körülbelül tíz százalékban tekinthető oki tényezőnek a daganatkialakulás szempontjából. Az EGFR-receptor a vastagbéldaganatok összesen mintegy 80%-ában mutatható ki.

A kétféle gyógyszer alkalmazásának és OEP-finanszírozott rendelésének további, törzskönyvi feltétele, hogy a KRAS nevű gén ne tartalmazzon mutációkat. A KRAS mutációi ugyanis megakadályozzák a gyógyszer hatékonyságát, sőt a kezelés ilyenkor még ronthatja is a túlélési esélyeket, vagyis ártalmas. Ezért ha a KRAS mutáns változata van jelen, akkor Önnek biztosan nem érdemes adnunk ezeket a gyógyszereket.

Ha viszont a vad típusú, nem mutáns KRAS fordul elő a daganatsejt génállományában, akkor esély van rá, hogy Ön reagálni fog a kezelésre. A reagáló betegek többségénél ilyenkor egyértelműen daganatméret-csökkenés alakul ki.

További génvizsgálatokkal – például az NRAS, a HRAS, a BRAF és a PIK3CA mutációs státuszának elemzésével – tovább lehet fokozni a hatás előrejelzésének pontosságát. Ezek a vizsgálatok egyelőre csak mint lehetőség állnak a rendelkezésünkre, de jelenleg nem kötelezőek.

E mutációk vizsgálatáról bővebben olvashat cikkünkben: A vastagbélrák molekuláris diagnosztikája

Fenti mutációk vizsgálata elvégeztethető  a KPS Molekuláris Diagnosztikai Központjában: A vizsgálatra itt jelentkezhet

Májáttétek: helyreállhat a műthetőség

Az EGFR-gátló célzott kezelés egy további előnye, hogy a korábban nem műthető májáttétek harmadánál helyreáll a műthetőség. Az így megoperált betegek fele öt éven túl is daganatmentes marad, azaz mindenféle további kezelés nélkül meggyógyul. Az angol National Institute for Health and Clinical Excellence (NICE) emiatt különösen költséghatékonynak tartja az elsővonalas EGFR-gátló monoklonális antitest-kezelést a KRAS-vadtípusú betegeknél.

Célzott kezelés az érképződés gátlásával

Ha a daganatsejteken nincs jelen az EGFR fehérje, akkor a kemoterápiát érképződésgátló kezeléssel lehet kiegészíteni. Ugyanez a választás marad akkor is, ha jelen van az EGFR, de a daganatsejtekben kimutatható a KRAS mutációja: ilyenkor szintén nem adható EGFR-gátló a betegnek.

Az érképződésgátlás hátterében az az elképzelés áll, hogy ha sikerül megakadályozni a daganat tápanyagellátását biztosító vérerek képződését, akkor megállítható a tumor további növekedése. Sőt, az esetek egy részében zsugorodásnak is indulhat a daganat. Ehhez az új vérerek képződését serkentő érnövekedési faktorok gátlására van szükség. Ilyen fehérje a VEGF, amelynek gátlására az emlőrák kezelésében is hatékony monoklonális antitestet alkalmazzák.

Az érképződésgátló kezeléseknél – az EGFR gátlásával szemben – nincs szükség molekuláris diagnosztikai vizsgálatra ahhoz, hogy alkalmazni lehessen a célzott terápiát. (A daganat érújdonképződését gátló terápiákról itt olvashat bővebben: Érképződésgátlás).