A kolonoszkópia (vastagbéltükrözés) célja, hogy rendkívül pontos képet kaphassunk a vastagbél belső állapotáról, így még időben megelőzhetővé váljon a vastagbélrák kialakulása. A vizsgálat ötven év felett mindenkinek javasolt, ezt követően pedig tíz évente még két alkalommal. Az alábbiakban ismertetjük, hogy pontosan milyen eszközzel végezzük a vizsgálatot, mire van szükség a beavatkozást megelőzően és hogyan zajlik maga a vizsgálat. Fontos megemlíteni, hogy a kolonoszkópia – minden kényelmetlensége ellenére – a lehető legpontosabb szűrővizsgálati módszer a vastagbélrák és a rákmegelőző állapotokat jelentő polipok felismerésére és eltávolítására, azonnali szövetmintavételre.

Mi a kolonoszkópia célja?

A kolonoszkópia célja, hogy pontos képet kapjunk a teljes vastagbél állapotáról. A kolonoszkópia segítségével egyaránt kimutathatóak a rákmegelőző állapotok (polipok), a már kialakult daganatok, továbbá a bél krónikus gyulladásai és sok egyéb bélbetegség. A kolonoszkópia – amellett, hogy a jelenleg elérhető legpontosabb szűrővizsgálat – arra is lehetőséget ad, hogy a felismerést követően mindjárt el is távolítsuk a vastagbélpolipokat. Rákos elfajulás gyanúja esetén pedig azonnal szövetmintát tudunk venni a kérdéses bélszakaszból.

Mivel végezzük a kolonoszkópiát?

A vizsgálatot a kolonoszkópnak nevezett eszközzel végezzük. Ez egy 140-160 centiméter hosszú, 1-1,5 centiméter átmérőjű hajlékony cső, ami fényforrással, kamerával, a képet a képernyőre közvetítő száloptikával, továbbá a szövettani mintavételt és a polipok eltávolítását lehetővé tevő munkacsatornával van ellátva. Az esetleges mintavételhez vagy a polipeltávolításhoz szükséges eszközöket ezen a csatornán keresztül lehet felvezetni, amennyiben erre szükség van. A kolonoszkóp rendkívül éles képet vetít a vizsgálati képernyőre, így a szakember minden apró elváltozást pontosan érzékel. A teljes vizsgálati anyag videón is rögzítésre kerül, így az a későbbiekben is bármikor újranézhető.

A kolonoszkóppal vizet is tudunk a bélbe fecskendezni, amire az eszköz száloptikájának, illetve a bélfalnak a tisztításához lehet szükség. A belekben található és a látást zavaró esetleges folyadéktartalom szintén leszívható az eszközzel.

A kolonoszkópia előkészítése

A betegtájékoztatóban és az előkészítő iratban részletesen tájékoztatjuk Önt a szükséges lépésekről. A legfontosabb, hogy a vastagbélnek szinte teljesen tisztának kell lennie, hogy a székletmaradványok ne zavarhassák az optikai képalkotást. Pontosan leírjuk az Ön számára, hogy milyen diétát szükséges tartania néhány nappal a beavatkozás előtt, illetve ellátjuk hashajtóval, melyet az előző nap szükséges bevennie. Az alábbiakban rövidebb formában ismertetjük a vizsgálathoz szükséges előkészületeket.

Az Ön teendői a vizsgálat előtti 2 hétben:

Az előkészítés részeként szükség van egy részletes laborvizsgálatra, egy EKG-ra és egy mellkasröntgen vizsgálatra is. A laborvizsgálat során meghatározásra kerül a vércsoport, emellett a vérzési és véralvadási paraméterek. Mindez azért kell, mert a vizsgálatot altatásban végezzük, amelyhez a szervezetnek megfelelő állapotban kell lennie, másrészt egy esetleges komplikáció esetén csak akkor tudunk hatékonyan beavatkozni, ha ismerjük a vérzéssel kapcsolatos főbb adatokat. (Ilyen esetleges komplikáció lehet a bélfal átszakadása, amelyet helyben, azonnali műtéti beavatkozással tudunk kezelni.)

Az Ön teendői a vizsgálatot megelőző napon:

Mivel az előkészítés jelentős hasmenéssel jár, erre a napra tervezze úgy, hogy otthon tudjon maradni. Készüljön arra is, hogy fáradékony lesz és pihennie kell!

Étrendi javaslatok:

Mint említettük, ezen a napon kerülendő a rostos ételek – gyümölcsök, zöldségek, különféle magvak, húsok – fogyasztása. Reggelizzen például tejtermékeket és péksüteményt, ebédeljen szűrt levest, utána például krumplipürét tükörtojással, vacsorára pedig kefirt. A nap folyamán a bő folyadékfogyasztás is javasolt, hiszen a hashajtóktól kiszáradhat a szervezete. Igyon rostmentes gyümölcslevet, teát, szénsavmentes ásványvizet vagy egyen szűrt levest. A hashajtókat reggel, illetve délután kell bevenni.

Az Ön teendői a vizsgálat reggelén:

A vizsgálat reggelén már éhgyomor szükséges. A nap folyamán 100 grammnyi Macrogolum-ot és az endoszkópos port is el kell majd fogyasztania, bő folyadékkal. Az előbbit lassan kell meginni, ugyanis a folyadék sűrűsége miatt – hirtelen megivás esetén – hányinger vagy hányás jelentkezhet. Amennyiben az oldatot kihányja, az előkészítés nem folytatható.

A 4,5 órás előkészítést követően 6 órányi pihenés javasolt. A vizsgálat előtt 6 órával már ne fogyasszon folyadékot és ne is egyen semmit. Erre a vizsgálatot megelőző altatás miatt van szükség, továbbá azért, hogy a bél továbbra is tiszta maradjon.

Az Ön teendői közvetlenül a vizsgálat előtt:

Közvetlenül a kolonoszkópiás vizsgálat előtt egy belgyógyászati vizsgálatra is sor kerül – ehhez nem szükséges külön előkészület.

Hogyan zajlik a kolonoszkópia?

A vastagbéltükrözést speciálisan erre a célra kialakított rendelőnkben végezzük. A kolonoszkópia rövid altatásban történik, amit az aneszteziológus végez el. Az altatás egyrészt a vizsgálat tökéletes kivitelezését segíti (hiszen így teljes hosszában áttekinthető a vastagbél), másrészt az Ön kényelmét is szolgálja, hiszen teljes mértékben elkerülhetőek vele a vizsgálattal járó fájdalmak és egyéb kellemetlen érzések.

Kényelmetlenséget okozhat például, amikor az endoszkóp segítségével levegőt fújunk a bélbe. Erre azért van szükség, mert a befújt levegő hatására a bél esetleg összefekvő falai eltávolodnak egymástól, így a legapróbb részletek is a kamera látóterébe hozhatók. Ha nem altatásban végeznénk a vizsgálatot, akkor ezt Ön kellemetlen érzésként élné meg, így viszont az egészből semmire sem fog emlékezni.

Miután megtörtént az altatás, az orvos egy síkosítóval ellátott kolonoszkópot vezet fel a végbélbe, majd a vastagbélbe, egészen a vastag- és a vékonybél határáig. A bél tulajdonképpeni szemlézését az eszköz lassú visszahúzása mellett végezzük: a kamera segítségével négyzetcentiméterről négyzetcentiméterre átvizsgáljuk a bélfalat. Ekkor a teljes vastagbél megtekintésre kerül, így látható lesz, ha bárhol gyulladás, fekély, polipszerű kiboltosulás, daganatszövet, zsákszerű kiöblösödés, szűkület, esetleg vérzés van jelen.

Elsőként természetesen eltávolítjuk a felfedezett polipokat. A jelenlegi ajánlás szerint ezeket 10 milliméteres átmérő felett kell eltávolítani, három felismert elváltozás esetén pedig már a 6 milliméter átmérőjű polipokat is. Ez gyakorlatilag annak a veszélynek a 100%-os eliminálása, hogy Önnél később vastagbélrák alakulhasson ki. A polipok körülbelül 8-10%-ában alakul ki rákos elfajulás az élet során, amire 50 év felett egyre nagyobb esély van.

A rák szempontjából gyanús elváltozást mutató területekről ezenkívül szövetmintát is veszünk. A talált elváltozás, illetve a szövettani eredmény fogja meghatározni, hogy Önnél a későbbiekben milyen beavatkozásra lesz szükség. A levett mintát szövettani laboratóriumba küldjük, és ott mikroszkópos vizsgálattal döntik el, hogy tartalmaz-e rákos vagy gyulladásos sejteket. Az is elemzésre kerül, hogy ezek a folyamatok (rák vagy gyulladás) a bélfal milyen mély rétegeit érintik.

A vastagbéltükrözés körülbelül 20-30 percig tart. Az ezt megelőző altatási előkészületek, illetve a vizsgálat után az őrzőben eltöltött néhány óra miatt azonban jobb, ha úgy tervezi, hogy mindez a teljes délutánját igénybe veszi. Az altatás miatt az is szükséges, hogy valaki elkísérje a vizsgálatra, mert utána nem fog tudni hazavezetni, illetve a tömegközlekedést sem célszerű egyedül igénybe vennie.

Milyen kockázati tényezők esetén érdemes a kolonoszkópiát választanom?

Mivel ez a jelenleg létező legmegbízhatóbb szűrővizsgálat, 50 éves kor felett mindenképpen ajánljuk a vizsgálat elvégeztetését azok számára, akik száz százalékos biztonsággal szeretnék elkerülni a vastagbélrák kialakulását.

Kiemelten javasoljuk a vizsgálatot azoknak, akiknek a családjában már előfordult vastagbélrák, esetleg családi halmozódás is jelen van. (Családi halmozódásról akkor beszélünk, ha egy családban legalább két elsőfokú családtagnál állapítható meg vastagbélrák.) Ha Önnek kettőnél több rokona is érintett, akkor az átlagnál lényegesen magasabb lehet a betegség kialakulásának kockázata. Ebben az esetben tehát mindenképpen érdemes már 50 éves kora előtt is szakorvossal konzultálnia. Gasztroenterológiai konzultációnk keretében minden kérdésére válaszolunk.

Egy negatív kolonoszkópiás vizsgálat után csak 10 év múlva szükséges a következő béltükrözést elvégeztetnie.

Mennyibe kerül a kolonoszkópia?

Ma Magyarországon csak egyértelmű tünetek, vastagbélpanaszok esetén TB-támogatott a kolonoszkópiás vizsgálat. Ekkor azonban gyakran már csak a rákos elváltozást tudjuk kimutatni, vagyis nem profitálhatunk abból, hogy ez az eszköz szűrővizsgálatra, sőt a rákmegelőző állapotnak számító polipok eltávolításával megelőzésre is alkalmas.

A szűrővizsgálati jelleggel végzett kolonoszkópia ára központunkban altatással együtt mindössze 79 000 forint. A vastagbéltükrözést szükségszerűen megelőzi egy szakorvosi kivizsgálás és konzultáció, melynek díja 15 000 Ft. Ha Önnél a szűrés során mindent rendben találunk, akkor összesen 84 000 Ft költsége merül fel, amely egészségpénztár felé természetesen elszámolható.

Ha a tükrözés során polipeltávolítás is történik (amire az esély kb. 25-30%), annak költsége az első polip esetében 8 000 Ft, a továbbiak 4 000 Ft/db. A leszedett polipokat kötelezőn szövettani vizsgálatra kell küldenünk, ennek költsége 6 000 Ft/db. Ugyanennyibe kerül, ha gyanús területről szövettani mintát veszünk vizsgálathoz. Tekintettel arra, hogy egy kolonszkópia során 3 polipnál többet nem szoktunk eltávolítani, a teljes felmerülő plusz költség maximum 30-40 000 Ft lehet.

Mekkora az álnegatív lelet esélye?

Ahogyan már említettük, a vastagbéltükrözés mind a mai napig a megelőzés aranystandardja, tehát a létező legmegbízhatóbb szűrővizsgálat. Ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag 100%-ban képes felismerni mind a polipokat, mind pedig a daganatos elváltozásokat. Az álnegatív eredmények valószínűsége tehát – a megfelelően előkészített és elvégzett vizsgálatok esetén – gyakorlatilag nulla.

Mekkora az álpozitív lelet esélye?

Az álpozitív eredményekre gyakorlatilag ugyanaz érvényes, mint az álnegatív eredményekre. Ha a vizsgálat előkészítésekor minden a megfelelően zajlott, akkor gyakorlatilag semmi esély arra, hogy hamis pozitív eredményt kapjunk. Ez mindössze akkor fordulhatna elő, ha a bél nem lett megfelelően kitisztítva, és a bélben maradó székletnyomok megzavarnák a vizsgálat eredményeit. (Ebben az esetben a székletnyomokat azonosítaná polipként vagy daganatként a vizsgálat.)

Milyen egyéb betegségekre deríthet még fényt a kolonoszkópia?

A vastagbéltükrözés során természetesen nemcsak a vastag- és végbélrákra, hanem jó néhány egyéb betegségre is fény derülhet. Ezek közül főként az alábbiakat érdemes kiemelni:

• Fekélyes vastagbélgyulladás (colitis ulcerosa): a vastagbél hosszabb-rövidebb szakaszának, vagy akár a teljes vastagbélnek a gyulladásos megbetegedése;
• Crohn-betegség: általában a vékonybél utolsó szakaszát és a vastagbelet is érintő gyulladásos megbetegedés, amely azonban a tápcsatorna bármely szakaszán jelentkezhet, a szájüregtől a végbélig;
• A vastagbél zsákszerű kitüremkedése (orvosi szóval diverticulosis): ez a probléma 80 százalékban tünetmentes, de gyulladásos állapot itt is előfordulhat (ekkor diverticulitis-nak nevezzük a kórképet).

Milyen szövődmények fordulhatnak elő?

A legtöbb vastagbéltükrözés során semmilyen probléma nem merül fel. Az altatás után Ön fáradtnak érezheti magát, illetve kissé bódultnak. Egy kevés vér is ürülhet a végbélen keresztül, ami gyakrabban előfordul, ha szövetmintavételre, illetve polip-eltávolításra is sor került.

Néhány esetben a kolonoszkópos beavatkozás megsértheti a vastagbél falát. Ez vérzést, esetleges gyulladást okozhat fertőzés miatt, illetve rendkívül ritkán a vastagbél perforációja is előfordulhat. Ha az alábbiakból bármit tapasztal a vizsgálatot követő 48 órán belül, kérjük, hogy azonnal forduljon a vizsgálatát elvégző orvosunkhoz:

• Hasi fájdalom esetén, különös tekintettel arra, ha a fájdalom folyamatosan rosszabbodik és különbözik, illetve más jellegű, mint a korábban tapasztaltak;
• Láz esetén;
• Továbbá akkor, ha sok vér ürül a végbélen keresztül.