A vastagbélrákok mintegy öt százaléka nem „véletlenül”, hanem egy öröklődő hajlamot okozó genetikai betegség, a Lynch szindróma következtében alakul ki. Intézetünkben lehetőség van egy molekuláris diagnosztikai vizsgálat elvégzésére, amellyel nagy valószínűséggel megállapítható, hogy Önnél – vagy annál a rokonánál, ahol szintén előfordult a betegség – a Lynch szindróma miatt öröklődő daganatról van-e szó. Ez az információ Önnél, valamint rokonainál és családtagjainál is fontos lehet a daganatok kialakulásának megelőzésében, hiszen a vastagbélrák egy olyan daganatos betegség, amit könnyen ki lehet védeni, ha tudjuk, hogy hajlamunk van rá.
A vastagbélrák örökletes típusainak leggyakoribb fajtája a Lynch szindróma (örökletes vastagbélrák szindróma), amelyet angol elnevezéséből – Hereditary Non-Polyposis Colorectal Cancer – a HNPCC rövidítéssel is jelölnek (ez magyarul öröklődő, nem polipózis talaján kialakuló vastagbélrákot jelent).
Az örökletes vastagbélrák szindrómát öt DNS javító enzim meghibásodása okozhatja, ezek az enzimhibák ugyanis megnövelik a kockázatát annak, hogy daganatot okozó génhibák alakuljanak ki. (A DNS-szakaszok másolásakor ebben az esetben megnő a hibalehetőségek, vagyis a mutációk kialakulásnak valószínűsége, hiszen a DNS-hibajavító enzimek nem működnek megfelelően.)
A DNS javító enzimek génjei egyenként körülbelül tizenöt kódoló génszakaszból állnak, (úgynevezett exonok). Ha meg szeretnénk állapítani, hogy hibásak-e ezek az enzimek, vagyis jelen vannak-e valakinél az enzimeket előállító géneknek a hibái, akkor – az iméntiekből következően – ötször tizenöt génszakaszt kellene genetikailag megvizsgálnunk. Mindez azonban rendkívül költséges lenne.
Tudjuk azonban azt is, hogy az öt génszakasz bármelyikén is jelentkezik a hiba, az eredménye mindig ugyanaz lesz: egy olyan daganat fog létrejönni, amelyben nem működik a DNS-javítás. Mindegy tehát, hogy az említett öt gén közül melyik hibásodik meg, és az is, hogy hol. Ismert ugyanis, hogy az így „elromlott” daganatokban a DNS-másoláskor azokon a génszakaszokon fog a legtöbbet hibázni a sejt, ahol ugyanaz a bázissorrend ismétlődik meg nagyon sokszor. (A bázissorrend vagy szekvencia azt a sorrendet jelenti, ahogyan a DNS betűi egymás után következnek az örökítőanyagban).
Ezeket az ismétlődő szakaszokat nevezzük mikroszatellitáknak. Mivel tudjuk, hogy itt lesznek a leggyakoribbak a DNS-másolás hibái, elég csak azt vizsgálnunk, hogy ezeket a génszakaszokat mekkora pontossággal tudta lemásolni egy-egy enzim. Ez alapján pedig már az is felfedezhető, hogy olyan daganatról van-e szó, ahol bizonytalan volt a DNS másolása.
Ahhoz tehát, hogy megállapítsuk a vastagbélrák öröklődő jellegének gyanúját, nincs rá feltétlenül szükség, hogy mind az öt, fentebb említett enzimkódoló DNS-szakaszt egyenként végigvizsgáljuk. Elég csak a mikroszatellitákra koncentrálnunk ahhoz, hogy kellően nagy valószínűséggel megmondjuk, öröklődő génhiba következtében jött-e létre a daganat, avagy sem.
Mikroszatellita-instabilitás (MSI) vizsgálat
Ezt a vizsgálatot nevezzük mikroszatellita-instabilitás (MSI) vizsgálatnak. Mivel a daganatok 85%-a nem instabil, ezért ezzel a vizsgálattal 85%-os eséllyel kizárható, hogy a daganat hátterében Lynch szindróma áll-e. Amennyiben azonban az MSI vizsgálat pozitív – azaz a daganat instabil – akkor még mindig nem biztos, hogy Lynch szindróma áll fenn. Ebben az esetben egy további génvizsgálattal, a BRAF mutációs vizsgálatával növelhető 50%-osra annak valószínűsége, hogy öröklődő vastagbéldaganatról van szó. Ilyenkor viszont már indokolttá válik a részletes genetikai vizsgálat, vagyis annak az öt enzimkódoló DNS-szakasznak az elemzése, amelyek következtében kialakultak a daganathoz vezető génhibák.
Viszonylag költséghatékonyan leszűkíthető tehát azon betegek köre, akiknél ezt követően az átfogóbb, de sokba kerülő genetikai vizsgálatot is érdemes lenne elvégezni annak érdekében, hogy pontos képet kapjunk az örökletes vastagbélrák genetikai hátteréről.
A szűrés másik lehetősége: genetikai tanácsadás
Ilyenkor azt nézzük meg, hogy egy-egy családban szisztematikusan ismétlődik-e a vastagbélrák előfordulása. Ha igen, az már rögtön gyanút kelt azzal kapcsolatban, hogy öröklődő daganattípusról van-e szó. Ennek az az előnye, hogy a Lynch szindrómánál még ritkább öröklődő vastagbélrák szindrómákat is ki lehet szűrni. Ilyen például az örökletes vastagbélrákok polipózissal járó fajtája, a familiáris polipózis. A Lynch szindrómához hasonlóan ez is egy öröklődő állapot, amelyben száz vagy ennél több, mirigyes típusú polip fejlődik ki a vastagbélben és a végbélben. Ezek a polipok beborítják a bélfalat, és belőlük később nagy valószínűséggel alakulhat ki rákos daganat.
Magának a daganatnak a fent leírt, MSI vizsgálattal történő előszűrése ugyanakkor azért előnyös, mert, azt a 27%-os gyakorisággal előforduló beteg családot is kiszűri, ahol még csak az első, egyetlen egy beteg jelentkezett. Ez a beteg általában az „alapítója” a genetikai hibának, vagyis ő az, ahonnan aztán kiindul a daganat családi öröklődése. Ez jelenti az első generációt, és ilyenkor az MSI vizsgálat segíthet megelőzni, hogy ne akkor derüljön ki a daganat öröklődő jellege, amikor már a következő családtag, gyermek is daganatos lesz.
A mi javaslatunk és a nemzetközi ajánlás is egyaránt az, hogy a genetikai tanácsadás mellett bárkinél, akinek a családjában akár egyetlen vastagbélrákos megbetegedés is előfordult, végeztesse el a molekuláris diagnosztikai MSI vizsgálatot azon a mintán, amely a betegségben érintett családtagtól származik.
Akkor is javasolt a vizsgálat, ha Önnél már előfordult a betegség, de kíváncsi rá, hogy a gyermekei örökölhették-e a daganatra való hajlamot. Ebben az esetben az Ön korábban levett és a patológiai osztályon tárolt daganatos mintájára lesz szükség a molekuláris diagnosztikai vizsgálat elvégzéséhez.
Milyen eredményt adhat a molekuláris diagnosztikai vizsgálat?
Ha a vizsgálat során kizárható a fentebb említett mikroszatellita-instabilitás, emellett nem volt több vastagbéldaganat a családban, akkor Ön megnyugodhat, hiszen daganata (vagy a betegségben érintett rokon tumora) nagy valószínűséggel nem öröklődő. Rokonainak, gyermekeinek így tehát csak átlagos a kockázata.
Ha viszont az instabilitás ténye megerősítést nyer, akkor szükség lehet a nagyobb, átfogóbb genetikai vizsgálat elvégzésére is. Ennek során átvizsgálásra kerülhet mind az öt olyan génszakasz, amelyek a DNS-hibajavításért felelős enzimek előállítását végzik. Amelyik családtagról kiderül, hogy örökölte a vastagbélrákra való hajlamot, ott rendszeres szűrővizsgálatokkal megelőzhető a daganat kialakulása.
Az öröklődő vastagbélrák jelenlétét kimutató molekuláris diagnosztikai vizsgálatra az alábbi linken jelentkezhet: